Bejelentkezés
Cikkek

LÁTNI A SZAVAKAT MAGUNK ELŐTT

Kontha Dóra
Magyar Hírlap
2011.március

2019. január 22. 21:50

SZÍNPAD A VILÁG FELETT

Beszélgetés Kornya Istvánnal
ÚJ EMBER 2019.

2019. január 22. 21:45

A helyes orrtartás végett jó a mese

Bonczidai Éva cikke

2019. január 22. 21:37

ISTEN BOLONDJA

Beszélgetés Kornya Istvánnal

részlet a „Csíksomlyói passió” c. könyvből

MMA kiadó 2018.

2019. január 22. 21:18
  1   2   3   4   5  

Csuvas recenzió

Rokonok söre

Csuvas népköltészet

A múlt év végén Budapesten megjelent egy könyv magyar nyelven érdekfeszítő elnevezéssel - Rokonok söre. Berecz András - népdalénekes és mesemondó állította össze, egyben ő az Előszó és a Bevezető szerzője, s a csuvas népköltészeti szövegek fordítója.

A könyv születésének története a következő: 1998 őszén Csuvas földre érkezett egy három fős expedíció a Magyar Köztársaságból. Egy hétig folklór anyagokat gyűjtöttek Morgaus járásban és a csuvas nép «sörös» hagyományaival ismerkedtek. Ketten közülük részt vettek e könyv megalkotásában. Berecz A. a szerző és Agyagási Klára, a kiadvány lektora és elismert csuvaskutató.

Az utazás, a csuvas nép képviselőivel való találkozások, a múzeumlátogatások, s az, hogy a saját szemükkel látták a sörrel kapcsolatos hagyományok ápolását, valószínűleg ihlették Berecz Andrást a könyv megalkotására, de annak alapját a már korábban gyűjtött anyagok képezték. Ezek Mészáros Gy. kétkötetes munkájából ( ), Vámbéry Á. A csuvasokról c. munkájából, Vikár L. és Bereczki G, valamint Kondratyjev M.G. ( ) munkáiból vett (minta)darabok. Többségük valamilyen formában sörrel vagy sörös atributikummal  kapcsolatos, pl. hab, korsó, vödör, italozás, vidámság, mámor, árpa, szomj, stb. A könyv alapját dalok, imádságok, mondókák alkotják, ill. 20 rövid mese, melyeket a szerkesztő a következő részekre tagol: Tura söre, Rokonok söre. stb. - felsorolás. Őket követik a mesefordítások.

A magyar olvasó számára külön is érdekes az Előszó és a Bevezetés, elsősorban azért, mivel sok új információt tartalmaz, de nem utolsó sorban a szerző különleges asszociációi és a szabványtól eltérő igazi népi nyelve miatt. Például így kezdődik a könyv: Aki rokonainál vendégségben járva jól tűri az előző estén neki kitalált pohárköszöntőt ... aki a sörén úszó vékony kis habért nem csóválja fejét... aki tudja, hogy sör előtt pálinka jár, és hogy azt egészen fel kell hajtani... csak az ne hajtson tovább, mert ez még csak ELŐSZÓ.

Az Előszóban a szerző a magyaroknak a sörhöz való kapcsolatát jellemzi. 1849-ben a szabadságharc leverése után a sör Magyarországon hosszú időre elvesztette becsületét és a nép ettől kezdve idegen italnak, német bornak tartja. Ennek következtében «igazi magyar sörrel nem koccint». Ennek ellenére, amint azt Berecz is megállapítja, nagyon nehéz ezt a «törvényt» betartani, s éppen ezért a honi mulató azt a ravaszságot eszelte ki, hogy a kisujjával koccint. Korsómarkoláskor nélkülözhető kisujját a társáéval érinti össze. A sör nálunk, írja a szerző, hallgatással van övezve, nincsenek róla nóták, a szívünk régen elfordult tőle, bár «a torkunk hűséges hozzá, a pocakunk várja, a nyelvünk félreáll tőle». A bor és egy sor a házi sernevelést tiltó középkori rendelkezés elhomályosította a sör emlékét. Csak néhány sörrel kapcsolatos szó maradt meg a magyarban, melyek a bolgár-törökben is megvoltak (sör, komló, árpa stb.). A szerzőben a következő kérdés merül fel: valahol a nagyvilágon valószínűleg virágzik egy régen ismert és nekünk is otthonos költészet, amelyben a sörhöz nem annyira torokkal és pocakkal, mint inkább szívvel és szóval, dalokkal, mesékkel fordulnak. Felelete erre - a Rokonok söre. Az Előszó egy sor kérdést érint, ilyet mint: a csuvas nép története, a csuvasok söréről ... (felsorolom a bevezető részeit)... Minden rész érdekfeszítően és tárgyát illetően különleges gondossággal van kifejtve. Az olvasónak mindegyikből van mit tanulnia. Például, a csuvas dallamokról és kutatásukról szóló részben a szerző a világhírű magyar zeneszerző, Kodály Zoltán szavait idézi, aki 140 csuvas népdalt publikált magyar iskolásoknak. (3 idézet Kodálytól). Ez azt jelenti, hogy a csuvas dallamok a magyar ifjúság zenei nevelésének alapját képezték. Berecz A. véleménye szerint azért, hogy a magyar népdal tisztábban hangozzon, Kodály Z. csuvas húrokat pendített meg. Ezek után a szerző egy másik világhírű magyar zenetörténész, Vikár L. csuvas kultúrát gazdagító munkásságát emeli ki, aki elsőnek publikált 350 csuvas népdalt és egy jelentős tanulmányt róluk angolul.

Itt meg kell hogy jegyezzük, hogy Berecz András Kodály Z. iskolájának követője, a magyar zenei nyelv védelmezője. Több magyar nép zenei audiókazetta összeállítója és részben előadója.

Kodály Z. hatása alatt kezdett érdeklődni a magyar népzene keleti párhuzamai iránt. Miután hosszú ideig tanulmányozta a csuvas népdalokat a MTA Zenetudományi Intézetének levéltárában, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megismertesse velük honfitársait is. 1998-ban a csuvasiai expedícióban kvintváltós csuvas népdalokból gazdag anyagot gyűjtött. Belőlük egy csokor hamarosan CD-lemezen megjelenik Magyarországon az ő előadásában. A Bevezető után a szerző így fordul az olvasóhoz:

A küszöbön még hangos szóval kiáltottam: "csuvas népköltészet", itt már halkan mondom: pöttöm almája ez csak annak! Ha köszönteni kívánsz, legalább a kisujjad nyújtsd felé!

Azt mondják a csuvasok: "remélt bokorban nincsen nyúl." Én se akadtam Zágon óserére, sok jóleső koslatás ellenére sem. De a csuvasoké, magyar pohárban előtted habzik! Tudásszomjad csillapodjék! Egészségedre váljék!

Fogadd szeretettel a Rokonok sörét! Könnyedén olvasgasd, nehezen dobd el!

Elérhetőségek

Telefonszám:

06/1 / 221 8129
06/70/205 8925

email: berecz.andras@t-online.hu

facebook

YouTube


 
 
slideshow #2 slideshow #3 slideshow #4 slideshow #5
Magyar English
 

Berecz András ének- és mesemondó honlapja