Ugrás a tartalomhoz

Síppal, lanttal, Berecz Andrással

Szőcs Géza

Síppal, lanttal, Berecz Andrással

2019. június. 29. – 14:10

 

Berecz András most nem magyar népmesékkel szólt hozzánk a színpadról.

Mese, az biztosan volt abban, amit előadott.

Meg ógörög mítosz is, meg modern betyárballada, egyszóval: történetek és zene.

Olyan narratívák, olyan táncok és olyan zenék, amelyek összekötik az antikvitást a modernséggel, az egykori görögöket a maiakkal, a művészettörténetet a vándortarisznyával érkező egyszerű lélek kíváncsiságával.

Aki hallotta, gazdagon tért haza.

Aki mindent tud görögökről, mítoszokról, nőkről-férfiakról, tragédiákról és csodákról, akiknek mindezekről már nem lehet semmi újat mondani, annak nem kell meghallgatnia Berecz Andrást. (Kivéve talán, ha nem tudásvágy hajtotta oda, hanem csak egy jó előadó kiváló előadására akart eljönni, mindegy is, hogy miről.) Mindenki másnak figyelmébe ajánljuk.

Magas műveltséggel párosuló mély művészi alázat, elemi, ösztönös mesélő-zsenialitás személyesség, közvetlenség, gazdagság, egyszerűség, humor és profizmus: ez az összetétel határozza meg Berecz András színpadi jelenlétét, ebben rejlik előadói karaktere és védjegye. Autentikus, összetéveszthetetlen, a nézőt hatása alá vonja, lebilincseli – vétek lenne ezt az előadást nem elvinnie Görögországba, hadd tanuljanak a görögök is valamit saját magukról, amit itt a Duna mellett gyűjtögetett össze róluk egy garabonciás. 

  Az előadás bemutatója május 26-án volt a Nemzeti Színházban.

Nov. 11-én tekinthető meg ismét Debrecenben, a Kölcsey központban, majd a Hagyományok házában.

Szereplők:

Berecz András – ének, mese.

Szabó Dániel – cimbalom
Borbély Mihály – klarinét
Smuk Tamás – dob
Appelshoffer János – tánc
Berecz István – tánc

A táncok nevei: szmirnai zeibekiko – katonatánc, tsamikos – észak-nyugati férfitánc.

 

Berecz András írja: 

„A dalok nagy részét 1905 és 1930 közti felvételekről tanultam. A felvételek Isztambulban, Athénban, New Yorkban és a dodekanészoszi szigetvilágban készültek, így pl. Rodoszon is. Az amerikai mind Columbia-lemez. Az egyik tánczenét egy Alemsherian nevű örmény lantos játssza és dalolja New Yorkban. Tőle csak görög és török zenéket ismerek. Kitűnőek. Segítségemre voltak: Alszászy Judit – újgörög tanár, Vákár Gyurka – külsőrekecsini – Leszbosz szigeti moldvai csángó ezermester, jelenleg lóbeállító a dunakeszi lóversenypályán, nemsokára Ausztriában asztaloskodik.”

 

A műsorban szereplő mitikus és történelmi nőkről:

Xánthosz asszonyai – Bellerophontész Pegazosz nevű lován legyőzi az amazonokat. Lykia királya, Iobatész elrendeli, hogy mikor a csatából megtér, öljék meg – pedig értük harcolt. Poszeidón megsegíti Bellerophontészt, és sarkában, magasba tajtékozva a tenger követi őt. Ekkor a xánthoszi asszonyok csípőig felhúzott szoknyával elébe vonulnak. Ő hanyatt-homlok – tengerrel együtt elmenekül. A xánthoszi nőket kitünteti Iobatész király.

Laskarina Bubulina – a görög szabadságharc kiemelkedő asszonyalakja. A török szultán édesanyjával barátságot köt, és mikor fia, Mehmet ellen hadba indul, nem feledkezik meg az idős asszonynak tett ígéretéről: a szultán háremét Tripolitsából erős védelem alatt hazaszállíttatja.

 

Főbb irodalom:

Arisztotelész: Poétika, Hérodotosz, Homérosz, Kallümakhosz, Pindarosz költeményei, himnuszai, Trencsényi Waldapfel Imre és Robert Graves írásai, tanulmányai

 

 

Az eredeti cikk: https://irodalmijelen.hu/2019-jun-29-1510/sippal-lanttal-berecz-andrassal

← vissza a cikkekhez