Az angyal éneke csak a postát kürtje

Humor és áhítat, üdvös neveletlenség és megmunkált hit Berecz András műsorában

Az Isten előtt kedves faragatlanság végigvonul az üdvtörténeten – üzeni Berecz András legújabb, Karácsonyi pásztortánc című műsora a Művészetek Palotájában, december 9.-én. A Kossuth-díjas énekes, mesemondó azt a kérdést is feszegeti: milyen ajándékkal járuljunk a betlehemi jászolhoz a megváltó születése ünnepén, ha már semmink sincsen? A műsor tisztelgés Ugrin Gábor karnagy emléke előtt.

Miért pont a pásztorok kerültek a műsor középpontjába?

Ebben a műsorban a Krisztus-találó pásztorokat keressük. Dallal, Kodály kórusműveivel, mesékkel, tánccal, gyermekjátékkal. Szeretnénk így a lelkükbe nézni: miért voltak ők királyok előtt járó kiváltságosok? A Megváltót elsőként miért ők találták meg? Mit akar ezzel mondani a Szentírás? Valamiért kiemeli. Talán példának teszi elénk ezt a jászol felé utat törő, csillagismerő, állásszagú társaságot. Több lelki pásztort hallottam nyáját inteni: Ne csak kérjünk, hálákat is adjunk olykor az Istennek! Rángatjuk a ruháját örökké, mindig csak kérni tudunk Tőle. Felnőttek legyünk immár a hitben! Biztos igaz. Csak az a gyermeki hangnem egészen el ne maradjon. Az az első odafordulás! Abban képmutatás, biztos, hogy nincs. A pásztorok – betlehemes játékainkban, énekeinkben – az alvó kisded Jézust ébresztgetik „modortalanul”! Táncolnak, verik a port az alvó kisded felett. Mintha ők is gyermekek volnának! És az angyalok nem pisszegik le őket, Mária, József nem intik meg őket. Persze, a Pásztorok Pásztorában könnyen királyukra leltek. A jászol az ő birodalmuk, hogyne mozognának benne otthonosan! A rongyos istállóban, pásztoroktól körbevéve a Teremtő különben felfedte egyik nagy titkát. Azt, hogy hiába teremtette meg a világot, otthontalan. Emberszív az igazi jászla. Azon kopogtat. Sok kegyes, megindító fricska maradt fenn betlehemes játékainkban, népénekeinkben. Ebbe a műsorba is azért emeltem be őket, hogy ha valaki borzongana, mosolyogva tegye.

 

Mi adta az apropót? Kodály sugallta?

A témát különben az est egyik fénypontja Angyalok és pásztorok c. Kodály kórusmű sugallta. Teológia ez, zenében, magyarul! Épp Ádventhez, Szabó Déneshez, a Cantemus kórushoz való. Tokióban is tudják. Aranyfényt énekelnek. Hallani az angyalok megbízóját, akiből a fény árad! Az angyal éneke csak a postás kürtje, de ott áll mögötte a Feladó. Az égi hang alatt pedig a pásztorok tamáskodó szólama. Párhuzamos gondolatok egymásba csúszva, lélek és test, ég és föld beszél egymás szavába vágva. Kiváltságos pillanat, mikor egymást fölfedezik! A többszólamúság egyik diadala ez.

Mi közünk nekünk, mai városi embereknek a pásztorokhoz, vagy éppen a betlehemi pásztorokhoz?

Tóth Béla „cselédembör”, író, régi regulákra emlékezett, amelyekben előírták, milyen kell legyen a bojtár. Ki-ki eldöntheti, van-e köze hozzá? Lakik-e benne bár egy pici bojtárka? Azt írták például, hogy meg kell vizsgálni, zsírosszájú-e, mikor hallgatni kellene? Próbára kell tenni, kibírós-e, ha az idő csattan fölötte, s ólmos esők verik napokon át a pusztában. Legyen egyenes, mint a kampónyélnek való orgonafasumér, fürgejárású, akár az ürge! Hordja fönt a fejét, hogy a jószágot mindenféle bajoktól, lopóktól, betyároktól eszivel, erejivel védelmezni, egyéb bajban oltalmazni tudja! Meg kell vizsgálni, hogy „fényös-é a szöme?” Tehát hogy meglátja-e, amit a pásztornak a mezőn, a legelő füvei között, a pusztai távolságban látnia kell. S a csillagos egek mit mondanak neki mindig is a nyáj dajkálásának segedelmében?

Lakótelepi ember is lehet pásztor: felel nap mint nap valamiért, valakikért. Valakire vagy valamire vigyáznia érdemes. Lépcsőházi kaktuszra, betegre, öregre, koldusra… A betlehemi pásztorság a szív okossága.

 

A pásztorok nem állnak társasági emberek hírében. Megjelenik ez a gondolkozásukban is?

A pásztorok igen jó mesemondók is. Legjobb mesemondóim is sokat voltak egyedül, falutól odább. Volt idejük megérlelni a mondandójukat, megrágni a szavukat, taposatlan utakat járni. Eredeti észjárásukat nem kellett másokhoz igazítani. A zenében is nagy újítók. Egy furulyába, vagy dudába zárva kiviszik a legelőre a falu minden dallamát, és tavasztól őszig kint, a magányban kicifrázzák, kedvükhöz, ízlésükhöz igazítják. Új életet lehelnek beléjük, azzal tartósítják is. Új versszakokat is tesznek belé. A messziről kötöttnek, szabályosnak tűnő népművészetben a pásztor mindig a megújulást jelentette. Ezt az est furulyás, dudás nagy mestere, Dsupin Pál igen jól tudja! Úgyhogy a Bükk túristái szerencsések, mert ott szokott furulyálgatni. Most is éppen Erdélyben gyűjt idős pásztoremberektől. A száz leányt is furulyán ő fogja kísérni, amikor a pásztor táncát éneklik. Sokszor a faluközösség és a pásztor találkozásakor törvény és szabadság találkozott. Ez olykor házon belül, pásztor és felesége közt is megesett. Magam is sokat hallgattam a dal szavaihoz, dallamához ragaszkodó feleségek szidalmait, bírálatait: „Uszongatom én eleget, mint ű a kutyát, hogy ne tekerd mán el a naótát! Oszt itt vagyunk, elcsavarja mindenfele! Hát vele nem is lehet együtt danolgálni, az biztos!” Műhelymunka a javából! Kodály a magyar hangszeres zeneoktatás megváltását épp a furulyában látta meg. Zsebben elfér, a szegény ember is meg tudja venni. Zongora elé helyezte.

 

A bölcsek nevét megőrizte, ám a betlehemi pásztorokét nem jegyzi a történelem – miért?

Talán hogy érzékeltesse: akárkik lehettek. Azt a sok csetlést-botlást, amit a betlehemes játékok évszázadok óta számon tartanak, mintha bölcs ember írta volna. Mintha szándékosan az emberi ügyetlenségek tárházát mutatná föl, hogy figyelj: ha ezek az ügyetlen emberek rátaláltak a kicsi Jézusra, remélem, te valamivel jobb vagy, gyerünk, kapd magad, te is megtalálod! – biztatás ez. Az aggastyánt ébresztik, rángatják a bolhás bundáját, keresztet úgy vet, hogy a kolbászt a szentlélek helyire akasztja… Azért nem baj, ha bölcsesség, okosság kézen fogva járnak. Nincs az tiltva. A betlehemi pásztorok nyomában bölcsek járnak. Messzebbről jöttek, korábban indultak. Látogatásuk jelképes. Az akkor ismert három földrész hódol a Pásztorok Pásztora, Királyok Királya előtt, Ázsia, Európa, Afrika. Ajándékuk is beszédes. Arany – a Királynak, tömjén – az isteni személynek, mirha – a halandó testbe költözöttnek… Azért a bölcsek tánca című műsort nehezebb volna összeállítani.

 

Habár az adventben tiltott, tánc is lesz a színpadon?

Az advent a hagyományban böjtre, csendre int, a táncot is tiltja. A Karácsonyi pásztortáncban mégis tánc lesz a mesék, énekek mellett az egyik főszereplő. A már említett üreskezű pásztor miatt. Aki nem sajtot, túrót, bárányt, hanem táncot vitt hálája, szeretete jeléül. A csíkszentdomonkosi Kádár Ignác lesz a betlehemi pásztor, aki a magyarság legszebb, legdíszesebb táncait hozza ajándékba. Szatmár, Csík, Gyimes, Szék… Szép örökség az övé. Nagytatája táncából fedezte fel magának a táncház a felcsíki táncokat. Szabó Dénes és száz leány az egyik serpenyőben, egy furulyás, egy énekes mesemondó és egy táncos a másik oldalon. Egy kislány pedig arról kántál majd, hogy miért végy példát a baromról.

 

A baromról? Itt a következő fricska!

Helyesebben az ökörről! Tréfás példakép az ökör is mert csendbe tud maradni. Jutalma, hogy ő veti a barozdát, búzát termelhet! Ez az ökröt emlegető gyermeki kántálás a nép fantáziája. Akad itt humor és önirónia is bőven.

 

Min dolgozik?

Egy cd-t, könyvet készítek. Picit köze is van ehhez az ajándékozási témához. Mit adjak hálám, örömöm jeléül? Hogy adjam át az ünnepeltnek? Emberrel egyidős kérdés. Káinnál és Ábelnél is fölmerült ez. Egyik búzát, másik bárányt adott az Istennek. Egyik a javát, másik a hitványát. Féltékenység és testvérgyilkosság lett belőle. A cd témája a testvérviszály és a rokoni összetartás. Ezt az albumot részint azért készítettem el, hogy magyar ember és magyar ember közt derüljön ki: testvér a testvérével mit kezdjen? Hogyan becsülje meg, és miért erősebb azzal? Mit hagytak ránk mesében, dalban? Mik az idevonatkozó törvények, amelyek népköltészetünkben itt-ott megbújnak. Hát érdekes dolog történt. A cd elejére Káin és Ábel magyar mese változatát illesztettem és egyszer csak a testvér szónak ember értelme lett. Ember ül emberrel szemben, gyülekező fekete felhők alatt, hogy mit is kezdjen egyik a mással? Angol, japán és kínai fordítás lesz hozzá.

 

A „Karácsonyi pásztortánc” is a sötétségtől a világosság felé halad – hogyan?

Adventben a leghosszabbak az éjszakák, legrövidebbek a nappalok – Krisztus születésével ez elmozdul, kezd hosszabbodni a nap. A kórusműveket is úgy igyekeztem megválogatni, hogy a legsötétebb, leghidegebb időszakból jussunk el a napfényig. Angyalok glóriás hívószava a napfény, amit a végére szánunk: az eleje pedig a Hegyi éjszakák. Női démonok szólalnak meg benne. Lelkük jéghideg, csábító, sötétségben és a havasokban vannak otthon, előttük a medve is kiskutya. Vízi népek szirénnek mondják. A Hegyi éjszakák egyben a pásztor környezetét is megjeleníti. Innen, ebből a didergésből jut el a műsor a megváltó szeretet hevéig.